•          Gyors hűtőközeg töltetmennyiség ellenőrzés:

Gyors hűtőközeg töltet mennyiség ellenőrzésről akkor beszélünk, ha nem pontosan szeretnénk tudni, hogy megfelelő mennyiségű hűtőközeg van-e a rendszerünkben, hanem azt a célt szolgálja, hogy információt szerezzünk arról, hogy az üzemszerű működés biztosításához elegendő vagy nem túl sok hűtőközeget tartalmaz-e a berendezés. A hűtőközeg folyadék tartály oldalán kettő kémlelőnyílás található. Az alsó nézőüveg azt a célt szolgálja, hogy üzem közben ellenőrizzük, biztosított-e az expanziós szelep folyamatos folyadék ellátása.  A felső nézőüveg szolgál a hűtőközeg mennyiségének nagyságrendi ellenőrzésére. Ugyanis ha a folyadék tartály kilépő sarokszelepét elzárjuk, és a rendszert leszívatjuk, akkor a hűtőközeg mennyisége a folyadék tartályban feltorlódik és meg kell jelennie a felső nézőüvegben. Amennyiben teljes egészében feltöltődik és a berendezés magasnyomás hibával lekapcsol, illetve nem jelenik meg a folyadék, akkor vagy túl sok, vagy túl kevés a hűtőközeg a berendezésben. Egyéb esetekben a rendeltetésszerű működéshez elégséges hűtőközeget tartalmaz a hűtőkör. Amennyiben a folyadéktartályon nincs kémlelőnyílás, csak nézőüveg, akkor a kondenzátort kitakarásával (szükség szerint) 45 °C fokos kondenzációs nyomáson kell működtetni a berendezést maximális hűtési terhelés mellett. A folyadékvezetékben a tartály után található nézőüvegen a folyadék buborékmentes folyadéktelt állapotot kell, hogy mutasson.

•          Hűtőközeg töltetmennyiség pontos ellenőrzése:

A rendszerből a hűtőközeget lefejtve, mérleggel ellenőrizzük, hogy a gyártó által megadott megfelelő hűtőközeg mennyiséget tartalmazza-e a hűtőkör.

      •           Működőképes rendszer részleges hűtőközeg töltése:

Amennyiben megállapítottuk, hogy a rendszerünk hűtőközeg hiányos és pótlásra szorul, ellenőriznünk kell, hogy a rendszer szivárog-e. Amennyiben a rendszeren szivárgást nem találtunk, a hiányzó hűtőközeg pótlását a következőképpen végezzük el: a kondenzátor kitakarásával (szükség szerint) 45 °C-os kondenzációs nyomás mellett addig töltjük a berendezést, míg a maximális hűtési terhelés mellett a folyadék tartályban az alsó nézőüveg, vagy a folyadékvezetékben a tartály után található nézőüveg buborékmentes folyadéktelt állapotot nem mutat. A hűtőközeget, amennyiben Blend hűtőközegről beszélünk, minden esetben folyadék állapotban töltjük. Körültekintő módon úgy, hogy a kompresszorok folyadékütést ne kaphassanak. Blend hűtőközegek esetében mérlegelni kell azt is, hogy a betöltött hűtőközeg mennyiség meghatározó-e a teljes töltet tekintetében. Szivárgás során megváltozhatnak: a megmaradt hűtőközeg összetétele, fizikai, kémiai, hűtéstechnikai tulajdonságai. A rátöltés csak akkor megoldás, ha biztosak lehetünk abban, hogy a hűtőközeg pótlása nem változtatja meg a hűtőkör üzemelésének tulajdonságait. A rendszerből a hiányzó hűtőközeg pótlása csak azeotróp hűtőközeg esetében javasolt

•          Hűtőközeg feltöltés súly alapján üres vákuumozott rendszer esetében:

A hűtőközeg betöltése során ügyelni kell arra, hogy a betöltést követő indításnál a kompresszor folyadékütését elkerüljük. Valamint azt hogy, a kompresszorból az olajat ne mossuk ki a beáramló hűtőközeggel. Üres, vákuumolt rendszernél a hűtőközeg betöltését minden esetben a nyomó vagy a folyadék ágban kezdjük meg betölteni. Ameddig a rendszer nyomása lehetővé teszi, kizárólag ebből az irányból töltsük. Amennyiben a nyomás kiegyenlítődött a töltő palack és a rendszer közt, nincs lehetőségünk további hűtőközeg betöltésére nyomó oldalról. Ilyenkor már annyi hűtőközegnek kell lennie a rendszeren, hogy megkezdhetjük a rendszer üzemeltetését. (Amennyiben nem így van, ellenőrizni kell, hogy van-e a gyártónak egyéb betöltési protokollja a rendszerre vonatkozóan.) Üzem közben körültekintően kell eljárni, anélkül kell a feladatot elvégezni, hogy a kompresszor folyadékütést kapna, vagy az olaj kimosódna a szívó oldalról. Így fejezzük be a rendszer feltöltését

•          Szívóoldali nyomásszabályozó szelep ellenőrzése és beállítása:

A szívóoldali nyomásszabályozó szerepe az, hogy az indításkor a szívó oldalon fellépő túlnyomás, illetve fűtés vagy leolvasztáskor kialakuló magas elpárologtató nyomás ne tudja túlterhelni, túlmelegíteni a kompresszort. A beállítása minden esetben csak akkor lehetséges, ha garantálni tudjuk azt, hogy az elpárolgási nyomás magasabb az elpárologtatóban, mint a szívóoldali nyomásszabályozó szelep beállítási értéke. Ezt úgy érhetjük el, hogy fűtés vagy leolvasztás üzemmódba kapcsoljuk a berendezést, hiszen ilyenkor az expanziós szelep mögött forró gőz áramlik az elpárologtatóba, tehát biztosított az, hogy az elpárologtató nyomása magasabb, mint a beállítási érték. Amennyiben egy rendszeren több elpárologtató található, egy időben egyszerre csak az egyik, majd azt követően a többi szívóoldali nyomásszabályzó beállítása külön-külön lehetséges. Csak az az elpárologtató üzemelhet, ami éppen beállítás alatt van, máskülönben a beállítás nem valósítható meg. Amennyiben több elpárologtató van és a berendezés elpárologtatói között több mint 5 méter távolság van, a beállítás során figyelembe kell venni a csatlakozó csővezetéken a nyomásesést, és a beállítással kompenzálni kell ezt.

•          Kompresszor (szállító)teljesítményének és védelmeink ellenőrzése:

A hűtőkörben a kompresszornak minden körülmények között tudnia kell biztosítania a védelmek által meghatározott keretek között a hűtőkör működését. Ezért ellenőrzött körülmények között iktassuk ki a kondenzátor hűtését, vagy nagyon lassan kezdjük zárni a nyomó oldali sarokszelepet és várjuk meg, míg a biztonsági nyomáskapcsoló a megengedett maximális értéknél lekapcsol és megállítja a berendezést. Amennyiben ezt a kompresszor tudja teljesíteni, nyomóoldali rendszere vélhetően rendben működik. Egyúttal ellenőrizni is tudjuk a védelem pontos működését, azáltal, hogy a teszt során kontrolláljuk a rendszer nyomóoldali nyomását Szükség esetén be is tudunk avatkozni, amennyiben a védelem nem működne a gyártó által megállapított határérték elérésénél. Állítsuk vissza a rendszert alapállapotba. Hűtés üzemben a folyadéktartály bezárásával várjuk meg, míg a kompresszor a szívóoldalt vákuum közeli állapotra, azaz a biztonsági alacsony nyomáskapcsoló értékig leszívja. Szintén kontrollálni kell az eseményeket, és amennyiben szükséges be kell avatkozni, ha a rendszer a biztonsági értékeken kívül üzemel. Ezzel a módszerrel nem csak a kompresszor szívó rendszerét teszteljük, hanem meggyőződhetünk arról is, hogy a 3 vagy 4 utas szelep esetlegesen más rendszerű, hogy a forrógázos leolvasztás alaphelyzetben megfelelő módon zárva van-e, és hogy az alacsony nyomású oldal védelme jól működik-e. A tesztet mindig hűtés üzemben végezzük.

•          Kompresszorolaj ellenőrzés

A kompresszorolajat minden esetben először vizuális, majd érzékszervi ellenőrzéssel vizsgáljuk meg. Először tehát ellenőrizzük a szintjét, és a színéből is következtethetünk állapotára. A jelenleg már általánosan használt poliészter olaj a raktérhűtő rendszerekben színtelen, víztiszta és szagtalan. Szintje pedig a kompresszoron található nézőüveg közepéig kell hogy érjen. Szilárd testektől mentes, selymes tapintású. Amennyiben elszíneződött vagy darabok láthatóak benne, feltételezhetően nem megfelelő. A kompresszor olaj tényleges állapotáról laborvizsgálat képes megfelelő információt adni. Viszkozitást, savtartalmat, szilárdtest tartalmat minden esetben ellenőriznek, és egyúttal a labor javaslatot tesz arra, hogy szükséges-e a kompresszorolaj cseréje.

•          Expanziós szelep beállítása

Nagyon fontos, hogy az expanziós szelep beállítását minden esetben hűtés üzemmódban kell elvégezni!

A külső nyomás kiegyenlítésű termosztatikus expanziós szelep az elpárologtatóba áramló hűtőközeg mennyiségét, az elpárologtatóból kilépő túlhevített, gőz halmazállapotú hűtőközeg hőmérséklete és az elpárologtató hőcserélő kilépő oldalának nyomása alapján szabályozza.

Az expanziós szelep megfelelő beállításával érjük el, hogy az elpárolgó hűtőközeg az elpárologtató teljes térfogatát igénybe vegye anélkül, hogy az el nem párolgott hűtőközeg a kompresszor szívóágába jutna, vagy túlságosan túlhevülne. A fent említett beállítása berendezés mérőeszközökkel történő felszerelésével végezhető el, a gyár által megadott túlhevítési érték beállításával. Raktérhűtés esetében ez 0 °C-os terem hőmérséklet mellett 8 Kelvin -20 °C-os terem hőmérséklet mellett 4 Kelvin. A termosztatikus expanziós szelep állítócsavarjának óramutatóval megegyező irányú elforgatásával az expanziós szelep záródik, ezzel csökken az áteresztő képessége, a túlhevítést neveljük. Ellentétes irányba forgatva a túlhevítést csökkentve, nő az áteresztő képessége, azaz nyit.

Amennyiben az tapasztalható elektronikus expanziós szelep esetén, hogy az nem megfelelően működik, meg kell mérni a túlhevítést. Túl nagy, vagy túl kicsi értékek esetében ellenőrizzük le, hogy a berendezés jeladói által mért érték, és az általunk mért tényleges értékek közt van-e különbség, amennyiben igen, a szükséges érzékelőt cseréljük le, és ellenőrizzük le ismét a berendezést. A jeladók vizsgálata után ellenőrizni kell az adagoló szelep léptetőmotorjának ellenállását. Üzem közben meg kell mérni, hogy a megfelelő működtető feszültséget megkapják-e a tekercsek. Ellenőrizni kell a mechanikus sérülések nyomait az expanziós szelepen. Amennyiben az összes jeladó mért értéke és a vezérlés által kiadott vezérlő feszültségek megfelelőek, az adagoló szelep viszont még mindig nem üzemel megfelelően, vélhetően mechanikus probléma okozza a meghibásodását, a nem megfelelő működést.