Olajok
Az olajok elengedhetetlen részét képezik a hűtőrendszernek, fontosságuk alábecsült. Az olajokkal kapcsolatos munkavégzés során (kompresszor vagy kompresszor olajcsere, olajszint ellenőrzése, javítást követő olajpótlás) a körültekintés mértéke jellemzően nem éri el azt a szintet, amit a gyártók (és az ügyfelek) elvárnának. Látszik ez mindabból, hogy a kompresszor meghibásodások egyik fő jellemző oka az olajokra vezethető vissza. A nem megfelelő típus, a nem megfelelő viszkozitás, a nem megfelelő mennyiség kiválasztásával, és az adalékanyagokkal jelentős károk keletkeznek.
Az olajokkal szemben támasztott elvárásaink:
Biztosítson megfelelő kenést, esetenként tömítést a kompresszor forgó-mozgó alkatrészei részére. Segítse a kompresszor megfelelő hűtését. Jól elegyedjen a hűtőközeggel, hiszen lényeges szempont, hogy az olaj vissza is jusson a kompresszorba. Fizikailag, kémiailag stabil legyen, ne lépjen reakcióba a hűtőközeggel, illetve a berendezésben alkalmazott egyéb anyagokkal. Minden olyan hőmérséklet tartományban, ami a jármű használata és a klímaberendezés üzemi tartományán belül van, megfelelő legyen a viszkozitása. Ne legyen hajlamos savasodásra, ne legyen hajlamos kokszosodásra a kompresszió megengedett maximális véghőmérsékletén belül.
A hűtéstechnikában is használt olajokra vonatkozó néhány alapfogalom:
- Higroszkóposság fogalma a Wikipédia szerint:
„Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik.”
Miért kell a rendszerben tartanunk a víztől?
Az olajba bejutó nedvesség rontja annak kenési hatékonyságát. Nyomás alatt felforrhat, elzárva az olajat a súrlódó felületektől. A kompresszorolaj valamennyi hűtőközeget elnyel, a hűtőközeg-olaj keverék vízzel érintkezve savas elegyet alkot. A hűtőközeg típusától függően eltérő savak keletkeznek. Amennyiben a rendszerben savasodás indul el, ez kihat a rendszer többi elemére is. Mivel nem egyanyagú a rendszer, hanem adott esetben réz a kondenzátor, alumínium az elpárologtató, vagy akár fordítva, a savak hatására helyi galvánelem alakul ki. Elindul az elektrolízis folyamata és réz kicsapódás alakulhat ki a forró nyomás alatti felületeken, mint például a dugattyúkon vagy csapágyakon. A víz ezen kívül gőz formájában a kondenzációs véghőmérsékletet és a nyomást is jelentősen megemeli, ezzel rontva a hűtőkör hatékonyságát.
- Viszkozitás a Wikipédia szerint:
A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás, egy gáz vagy folyadék (fluidum) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. Így például a vizet, vet mivel folyékonyabb, kisebb viszkozitásúnak mondjuk, míg az étolaj vagy a méz kevésbé folyékony, nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a szuperfolyékony anyagoknak), az ideális folyadék és ideális gáz viszkozitása nulla. A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat sűrűn folyónak vagy egyszerűen sűrűnek, a kis viszkozitásúakat pedig könnyen mozgónak vagy hígnak nevezik, azonban a sűrűség mint fizikai fogalom mást jelent, illetve a „híg” kifejezést helyesebb az ’alacsony koncentráció’ értelemben használni.
6.2.52. ábra. Laminárisan áramló folyadék
Forrás: Wikipédia
Egy gáz vagy folyadék lamináris áramlása során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő súrlódáshoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő.
A viszkozitás értelmezését elsőként Newton adta meg, aki feltételezte, hogy a rétegek párhuzamos és egyenletes áramlása esetén az elmozdulás irányával ellentétes irányú belső súrlódási erő (F) egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával (A) és a sebességgradienssel (du/dy). Az arányossági tényező az adott gáz vagy folyadék anyagi minőségére jellemző állandó, a dinamikai viszkozitás (η).
