•          Gyors hűtőközeg töltetmennyiség ellenőrzés

Gyors hűtőközeg töltet mennyiség ellenőrzésről akkor beszélünk, ha nem pontosan szeretnénk tudni, hogy megfelelő mennyiségű hűtőközeg van a rendszerünkben, hanem azt a célt szolgálja, hogy információt szerezzünk arról, hogy az üzemszerű működés biztosításához elegendő vagy nem túl sok hűtőközeget tartalmaz-e a berendezés.  A hűtőközeg folyadék tartály oldalán kettő kémlelőnyílás található.  Az alsó nézőüveg azt a célt szolgálja, hogy üzem közben ellenőrizzük, biztosított-e az expanziós szelep folyamatos folyadék ellátása.  A felső nézőüveg szolgál a hűtőközeg mennyiségének nagyságrendi ellenőrzésére. Ugyanis ha a folyadéktartály kilépő sarokszelepét elzárjuk, és a rendszert leszívatjuk, akkor a hűtőközeg mennyisége a folyadék tartályban feltorlódik és meg kell jelennie a felső nézőüvegben. Amennyiben teljes egészében feltöltődik, és a berendezés magasnyomás hibával lekapcsol, illetve nem jelenik meg a folyadék, akkor vagy túl sok, vagy túl kevés a hűtőközeg a berendezésben. Egyéb esetekben a rendeltetésszerű működéshez elégséges hűtőközegek tartalmaz a hűtőkör.

Hűtőközeg töltetmennyiség pontos ellenőrzése:

A rendszerből a hűtőközeget lefejtve, mérleggel ellenőrizzük a gyártó által megadott megfelelő hűtőközeg mennyiséget tartalmazza-e a hűtőkör.

•          Működőképes rendszer részleges hűtőközeg töltése, pótlása:

Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy a rendszerünk hűtőközeg hiányos és pótlásra szorul, ellenőriznünk kell, hogy a rendszer szivárog-e. Amennyiben a rendszeren szivárgás nem találtunk, a hiányzó hűtőközeg pótlását a következőképpen végezzük el:

A kondenzátor kitakarásával (szükség szerint) 45 °C-os hőmérséklethez tartozó kondenzációs nyomás mellett addig töltjük a berendezést, míg a maximális hűtési terhelés mellett, folyadék tartályban alsó, vagy a folyadékvezetékben, a tartály után található nézőüveg buborékmentes folyadéktelt állapotot nem mutat. A hűtőközeget, amennyiben Blend hűtőközegről beszélünk, minden esetben folyadék állapotban töltjük. Körültekintő módon úgy, hogy a kompresszorok folyadékütést ne kaphasson. Blend hűtőközegek esetében mérlegelni kell azt is, hogy a betöltött hűtőközeg mennyiség meghatározó-e a teljes töltet tekintetében. Szivárgás során megváltozhat a rendszerben megmaradt hűtőközeg összetétele, fizikai, kémiai, hűtéstechnikai tulajdonságai. A rátöltés csak akkor megoldás, ha biztosak lehetünk abban, hogy a hűtőközeg pótlása nem változtatja meg a hűtőkör üzemelésének tulajdonságait. A rendszerből a hiányzó hűtőközeg pótlása csak azeotrop hűtőközeg esetében javasolt

•          Hűtőközeg feltöltés súly alapján üres, vákuumozott rendszer esetében:

A hűtőközeg betöltése során ügyelni kell arra, hogy a betöltés követő indításnál a kompresszor folyadékütését elkerüljük, valamint azt, hogy a kompresszorból az olajat ne mossuk ki a beáramló hűtőközeggel. Üres, vákuumolt rendszernél a hűtőközeg betöltését minden esetben a nyomó vagy a folyadék ágban kezdjük meg betölteni. Ameddig a rendszer nyomása lehetővé teszi, kizárólag ebből az irányból töltsük. Amennyiben a nyomás kiegyenlítődött, a töltő palack és a rendszer közt nincs lehetőségünk további hűtőközeg betöltésére nyomó oldalról. Ilyenkor már annyi hűtőközegnek kell lennie a rendszeren, hogy megkezdhetjük a rendszer üzemeltetését. (Amennyiben nem így van, ellenőrizni kell, hogy van-e a gyártónak egyéb betöltési protokollja a rendszerre vonatkozóan.) Üzem közben körültekintően járjunk el, anélkül, hogy a kompresszor folyadékütést kaphatna, vagy az olaj kimosódna a szívó oldalról. Ezzel befejeztük a rendszer feltöltését

•          Szívóoldali nyomásszabályozó szelep ellenőrzése és beállítása

A szívóoldali nyomásszabályozó szelep szerepe az, hogy az indításkor a szívóoldalon fellépő túlnyomás, illetve fűtés vagy leolvasztáskor kialakuló magas elpárologtató nyomás ne tudja túlterhelni, túlmelegíteni a kompresszort. A beállítása minden esetben csak akkor lehetséges, ha garantálni tudjuk azt, hogy az elpárolgási nyomás magasabb az elpárologtatóban, mint a szívóoldali nyomásszabályozó szelep beállítási értéke. Ezt úgy érhetjük el, hogy fűtés- vagy leolvasztás-üzemmódba kapcsoljuk a berendezést, hiszen ilyenkor az expanziós szelep mögött forró gőz áramlik az elpárologtatóba, tehát biztosított az, hogy az elpárologtató nyomása magasabb, mint a beállítási érték. Amennyiben egy rendszeren több elpárologtató található, egy időben egyszerre csak az egyik, majd azt követően a többi szívóoldali nyomásszabályzó beállítása lehetséges, külön-külön. Csak az az elpárologtató üzemelhet, ami éppen beállítás alatt van, máskülönben a beállítás nem valósítható meg. Amennyiben több elpárologtató van, és a berendezés elpárologtatói között több mint 5 méter távolság van, a beállítás során figyelembe kell venni a csatlakozó csővezetéken a nyomásesést és a beállítással kompenzálni kell ezt.

•          Kompresszor-teljesítmény ellenőrzés

A hűtőkörben a kompresszornak minden körülmények között biztosítania kell tudnia a védelmek által meghatározott keretek között a hűtőkör működését. Ezért ellenőrzött körülmények között iktassuk ki a kondenzátor hűtését, vagy nagyon lassan kezdjük zárni a nyomóoldali sarokszelepet, és várjuk meg, míg a biztonsági nyomáskapcsoló a megengedett maximális értéknél lekapcsol, és megállítja a berendezést. Amennyiben ezt a kompresszor tudja teljesíteni, a nyomóoldali rendszere vélhetően rendben működik. Egyúttal ellenőrizni is tudjuk a védelem pontos működését, azáltal, hogy a teszt során kontrolláljuk a rendszer nyomóoldali nyomását. Szükség esetén be is tudunk avatkozni, amennyiben a védelem nem működne a gyártó által megállapított határérték elérésénél. Állítsuk vissza a rendszert alapállapotba. Hűtés üzemben a folyadéktartály bezárásával várjuk meg, míg a kompresszor a szívóoldalt vákuum közeli állapotra – azaz a biztonsági alacsony nyomáskapcsoló értékig – leszívja. Szintén kontrollálni kell az eseményeket, és amennyiben szükséges, be kell avatkozni, ha a rendszer a biztonsági értékeken kívül üzemelne. Ezzel a módszerrel nem csak a kompresszor szívó rendszerét teszteljük, hanem meggyőződhetünk arról is, hogy a három-, vagy négyutas szelep, esetlegesen más rendszerű forró gázos leolvasztás alaphelyzetben megfelelő módon zárva van-e, és hogy az alacsony nyomású oldal védelme jól működik. A tesztet mindig hűtés üzemben végezzük.

•          Kompresszorolaj ellenőrzés

A kompresszorolajat minden esetben először vizuális majd érzékszervi ellenőrzéssel vizsgáljuk meg. Először tehát ellenőrizzük a szintjét, és a színéből is következtethetünk az állapotára. A jelenleg már általánosan használt poliészter olaj a raktérhűtő rendszerekben színtelen, víztiszta és szagtalan. Szintje pedig a kompresszoron található nézőüveg közepéig kell hogy érjen, szilárd testektől mentes selymes tapintású. Amennyiben elszíneződött vagy darabok láthatóak benne, feltételezhetően nem megfelelő. A kompresszorolaj tényleges állapotáról laborvizsgálat képes megfelelő információt adni. Viszkozitást, savtartalmat, szilárdtest tartalmat minden esetben ellenőriznek, és egyúttal a labor javaslatot tesz arra, hogy szükséges-e a kompresszorolaj cseréje.

•          Kompresszorolaj-szivattyú nyomásellenőrzése

A kompresszorolaj nyomását minden esetben nettó értékként mérjük, azaz nem a légköri nyomáshoz viszonyítjuk, hanem az olajteknőben uralkodó nyomás értékét vesszük alapul, és ehhez viszonyítjuk a kialakult olajnyomást. Minden esetben el kell kerülni, hogy a hűtőközeg esetlegesen kiszorítsa a csapágyak körüli olajat és ezzel maradandó károsodás keletkezzen a kompresszorban (6.2.58. ábra).

6.2.58. ábra. Olajnyomás mérés

•          Kombinált Fűtés ellenőrzés

Fűtés ellenőrzésekor minden esetben meg kell győződni arról, hogy a berendezés fűtési rendszere pusztán a hűtőkör kalorikus rendszerével működik-e, vagy esetlegesen villamos fűtőbetétekkel is rendelkezik. Kombinált ellenőrzés során mindkét rendszer ellenőrzése szükséges. A kalorikus fűtési kör ellenőrzése során győződjünk meg arról, hogy a kompresszor felől érkező forró gőz csupán az elpárologtató felé áramlik, és a kondenzátor ága teljesen zárva van. Az elektromos fűtés ellenőrzése során meg kell győződni a fűtőtestek fizikai épségéről, a rögzítésük megfelelőségéről még feszültségmentes állapotban. Működés közben pedig ellenőrizzük az áramfelvételeket illetve a csatlakozási pontjaikat.

•          A 3-ágú szelep ellenőrzése

Ellenőrizni kell, hogy alaphelyzetben az átvezetés iránya megfelelő-e, teljes keresztmetszetű-e és hogy a fűtési kör fele nem áramlik-e forró gőz.  Meg kell győződni arról, hogy az üzemeltető feszültség helyes értékű-e a működtető tekercsen. Ellenőrizni kell, hogy a váltás teljes egészében megtörtént-e és az áramlás iránya megváltozott. Győződjünk meg arról, hogy a kondenzátor ág teljesen zárva van.

•          Expanziós szelep beállítása

Nagyon fontos, hogy az expanziós szelep beállítását minden esetben hűtés üzemmódban kell elvégezni!

A külső nyomás kiegyenlítésű termosztatikus expanziós szelep az elpárologtatóba áramló hűtőközeg mennyiségét, az elpárologtatóból kilépő túlhevített gőz halmazállapotú hűtőközeg hőmérséklete, és az elpárologtató hőcserélő kilépő oldalának nyomása alapján szabályozza.

Biztosítja, hogy az elpárolgó hűtőközeg az elpárologtató teljes térfogatát igénybe vegye anélkül, hogy az el nem párolgott hűtőközeg a kompresszor szívóágába jutna, vagy túlságosan túlhevülne. A hűtőberendezést mérőeszközökkel felszerelve lehet elvégezni az expanziós szelep beállítását, a gyár által megadott túlhevítés érték beállításával, raktérhűtés esetében ez 0 °C-os terem hőmérséklet mellett 8 Kelvin -20 °C-os terem hőmérséklet mellett 4 Kelvin.

A termosztatikus expanziós szelep állítócsavarjának óramutatóval megegyező irányú elforgatásával az expanziós szelep záródik, ezzel csökken az áteresztő képessége, a túlhevítést neveljük. Ellentétes irányba forgatva a túlhevítést csökkentve, nő az áteresztő képessége, azaz nyit.

Amennyiben az tapasztalható, hogy az elektronikus expanziós szelep nem megfelelően működik, meg kell mérni a túlhevítést. Túl nagy vagy túl kis értékek esetében ellenőrizzük le, hogy a berendezés jeladói által mért érték és az általunk mért tényleges értékek közt van-e különbség. Amennyiben igen, a szükséges érzékelőt cseréljük le és ellenőrizzük le ismét a berendezést. A jeladók vizsgálata után ellenőrizni kell az adagoló szelep léptetőmotorjának ellenállását, üzem közben meg kell mérni, hogy a megfelelő működtető feszültséget megkapják-e a tekercsek. Ellenőrizni kell a mechanikus sérülések nyomait az expanziós szelepen. Amennyiben az összes jeladó mért értéke és a vezérlés által kiadott vezérlő feszültségek megfelelőek, az adagoló szelep viszont még mindig nem üzemel megfelelően, vélhetően mechanikus probléma okozza a meghibásodását, a nem megfelelő működést.