A nyomás (p) a felületre merőlegesen ható (F) erő és az erő hatásának kitett (A) felület aránya. Hivatalos mértékegysége a Pascal (Pa), amely az egységnyi felületre (1 m²) ható egységnyi erőt (1 N) jelenti. A gyakorlatban használatos nyomásegység a bar, illetve kis nyomások mérésekor a bar ezredrésze: a millibar (mbar). Az 1 bar nyomásegység használata azért indokolt és azért is terjedt el, mert közelítően megegyezik az SI-rendszer bevezetése előtt használt 1 Atm nyomásegységgel.

A nyomással kapcsolatos összefüggések

Az anyagok térfogatának nyomástól való függőségét kompresszibilitásnak, azaz magyarul összenyomhatóságnak nevezik. A közegek a halmazállapotuktól függően nyomás hatására eltérően viselkednek, kompresszibilitásuk eltérő. A szilárd testek felületén a nyomás hatására feszültség keletkezik, mert a molekulák összenyomódnak és igyekeznek eredeti távolságukat újra felvenni. A hűtőtechnikai gyakorlatban előforduló nyomástartományban azonban az összenyomódás mértéke olyan csekély, hogy a szokásos eszközökkel mérhetetlen, ezért a szilárd testeket gyakorlatilag összenyomhatatlannak tekintjük.

Amíg a szilárd testek részecskéi mereven összekapcsolódnak, a folyékony halmazállapotú anyagok molekulái egymáshoz viszonyítva könnyen eltolhatók vagy el is választhatók. Így azután a nehézségi gyorsulás lefelé irányuló húzóhatását is könnyen követik, és a befogadásukra szolgáló edény belső terét alulról fölfelé kitöltik. Egyszerűbben megfogalmazva: a folyadék az edény alakjához idomul. Külső nyomás hatására a folyadékok térfogata is csak rendkívül kis mértékben változik, kompresszibilitásuk csekély. A hűtőtechnikai gyakorlatban a folyadékok összenyomhatóságát általában figyelmen kívül lehet hagyni, hiszen például az ammónia hűtőközeg térfogatának 1 %-os csökkentéséhez kb. 200 bar nyomásra lenne szükség. Hosszú folyadékvezetékek hirtelen lezárásánál azonban figyelembe kell venni a lökéshullám kialakulásának lehetőségét, amely a folyadék rugalmasságának következménye.

A gázállapotú közegek részecskéi szabadon elmozdulhatnak és a rendelkezésükre álló teret teljesen kitöltik. Külső nyomás hatására térfogatukat erősen változtatják. Kompresszibilitásuk tehát nagy, de az anyagminőségtől függően változó.