Az erő az alak- és mozgásváltozások okozója. Erő szükséges például egy rugó összenyomásához, vagy egy álló kocsi mozgásba hozásához. A dinamika Newtontól származó alaptörvénye szerint, ha egy m tömegű testet F erő kényszerít mozgásra, akkor az a gyorsulással mozog:

erő = tömeg · gyorsulás, azaz: F = m · a.

A törvényt más szavakkal kifejezve: ahhoz, hogy egy test mozgási állapotát megváltoztassuk, a „tehetetlenség” legyőzéséhez erőt kell alkalmaznunk.

Az erő (jele: F) mértékegységeként azt az erőhatást választották, amely egységnyi tömeget (m = 1 kg) egységnyi gyorsulással (a = 1 m/s²) mozgat. Az erő mértékegysége tehát: 1 kg · 1 m/s² = 1 N (1 Newton).

A súlyerő az az erő, amellyel egy tömeg a Föld (egy más égitest) középpontjának irányában az alátámasztására szolgáló testet nyomja. Ha ezt az alátétet eltávolítanánk, a test egyenletesen gyorsuló mozgással megindulna a Föld középpontja felé. Ezt a gyorsulást nehézségi (gravitációs) gyorsulásnak nevezik, és g-vel jelölik. A Földön a nehézségi gyorsulás értéke közelítően g = 9,81 m/s².

A súlyerő kiszámítása Newton törvénye alapján F = m · g.