A fizikai alapmennyiségek körét, rendszerét és az alapegységeiket nemzetközi megállapodások alapján határozták meg. Könyvünkben a ma nemzetközileg általánosan használt (hazánkban is kötelező) úgynevezett SI mértékegységrendszert ismertetjük és használjuk. Megjegyezzük azonban, hogy voltak korábban és egyes országokban ma is léteznek egyéb mértékrendszerek, valamint alapegységek is, amelyek mai használata és átszámítása SI-egységekre igen nagy figyelmet követel!

A fizikai alapmennyiségeket és azok alapegységeit az alábbi 1.1. számú táblázatban foglaltuk össze, feltüntetve megnevezésük mellett a jelöléseiket is.

1.1. táblázat. Alapmennyiségek és mértékegységeik

Az alapmennyiségek jeleit és az alapegységek (mértékegységek) jeleit sohasem szabad összetéveszteni!

A gyakorlatban sokszor célszerűbb az alapegységek többszöröseivel vagy azok törtrészeivel kifejezni egy adott mennyiséget. Az alapmennyiségek szorzótényezői, amelyekkel ezek a többszörösök, illetve részek előállíthatók, a megállapodások szerint a 10-es szám (különböző) hatványai szerint változnak, és külön-külön elnevezést és jelet kaptak, amelyeket az alapegysége neve, illetve az alapegység jele elé kell kapcsolni. A bemutatott fizikai alapmennyiségekből és alapegységekből minden további fizikai mennyiség és egység leszármaztatható, levezethető.

Származtatott egységek az alapegységek osztásával, ill. szorzásával jönnek létre, például:

terület:                   1 m · 1 m = 1m²

erő:                        1 kg · 1 m / 1 s² = 1 kg m / s² = N (Newton)

sűrűség:                1 kg / 1 m³ = 1 kg/m³.

Nézzünk meg egy példát a fizikai mennyiségek összefüggéseire!