Nyomáskapcsolóknak több típusát ismerjük. Léteznek biztonsági magas nyomáskapcsolók, biztonsági alacsony nyomáskapcsoló és kondenzátor nyomásszabályzó kapcsolók. Külső jegyeik alapján hasonlóak vagy teljesen megegyeznek. A csatlakozás módjában eltérhetnek, elektromosan és mechanikusan. Néhány példa a nyomáskapcsolókra a 6.1.18 ábra.

6.1.18. ábra Nyomáskapcsolók.

Forrás: https://hu.sgmls.com/c-pressure-switch-car-ac-cooling-system.html

A magas nyomáskapcsolók szolgálnak a nem kívánatos túl magas nyomás esetleges károsító hatásainak megakadályozására. Az alacsony nyomás kapcsolók a túl alacsony nyomás kialakulásának káros hatásai ellen védenek, és az ez által kialakuló meghibásodásoktól védik a rendszert. Kondenzátor nyomásszabályzó a kényszerhűtést vezérli ezzel biztosítva a megfelelő üzemi körülményeket. Esetenként a nyomáskapcsolók akár egy testben is összeépítve megtalálhatók nem képeznek feltétlenül külön egységet. Nyomáskapcsolóval működtetett rendszer esetén az elpárologtatóban fagyvédő termosztát kerül beépítésre, ami megakadályozza a fagypont alatti elpárolgást és a kondenzvíz megfagyását.

Nyomás jeladók (távadók) alkalmazása mellett a rendszer működését nem ki és bekapcsolt elemek határozzák meg, hanem lehetővé válik a vezérlés helyett a rendszer szabályozása. Van visszacsatolt adat a rendszer működéséről, így a működtetés a nyomás jeladó alkalmazásával képes a szabályozásra, az optimális üzemi körülmények meghatározására és beállítására, akár egy kondenzátor ventilátor fordulatszámának szabályozásával, akár a kompresszornak adott jel formájában térfogatáram és a teljesítményszabályozás lehetősége is adott, amennyiben az automatika képes a jeleket feldolgozni és a kimenő oldalon a működtetett eszközöket megfelelően szabályozni.

Nyomástávadós rendszereknél nyomástávadó látja el az üzemeltetés és a biztonsági lekapcsolás funkcióját is. Szükséges esetben a kompresszor teljesítményének minimumra való csökkentésével vagy a mágneskuplung kikapcsolásával. A szívóoldali nyomástávadó jele alapján a motorvezérlő határozza meg a kompresszor üzemállapotát annak függvényében, hogy az elpárologtatóban uralkodó nyomás mekkora. A kompresszor szívóoldali nyomása határozza meg az elpárolgási hőmérsékletet és ez által védi ki a fagyveszélyt illetve precízebb szabályozás esetén, az utastérben uralkodó hőmérséklethez képest túl nagy hőmérséklet differenciájú levegő befújását. Az ilyen rendszerekben rendkívül fontos a pontos hűtőközeg mennyiség, mivel a vezérlő által elvárt szívó oldali nyomást a túl kevés hűtőközeg mennyiség is előidézheti. Ebből adódóan az előírtnál kevesebb hűtőközeget tartalmazó berendezés esetén a gyár által meghatározott szívóoldali nyomástartása érdekében a szállítandó közegmennyiséget a vezérlés a teljesítményszabályozott kompresszorral tévesen, rosszul szabályozza. Kevés hűtőközeg esetén a jelenség az lesz, hogy a szívóoldal a gyár által meghatározott 2 bár körüli érték lesz, a nyomóoldal pedig alacsony. A kompresszor ferdetárcsájának kitérítő nyomatéka is alacsony így a szállított hűtőközeg mennyiség is alacsony lesz, a hűtés pedig nem elégséges.

A fent leírt üzemállapottal szinte teljesen megegyező üzemi paramétereket akkor tapasztalhatunk még, megfelelő hűtőközeg mennyiség esetén is, amennyiben a külső hőmérséklet alacsony, és a kondenzáció nagy, a kondenzáció véghőmérséklete ez által alacsony.