Az általános dugattyús működtetésű kompresszorok esetén– a belső égésű motor dugattyúkkal ellentétben – a dugattyúk nem merőlegesen mozognak a főtengelyre, hanem azzal párhuzamosan. Technikailag úgy oldják meg, hogy a főtengelyen, vagy meghajtó tengelyen egy ferde tárcsa, vagy bolygó tárcsa kerül kialakításra (6.1.1, 6.1.2, 6.1.3 ábrák).

6.1.1 ábra. Dugattyús működtetésű kompresszor

Forrás: https://www.toyota-industries.com/company/business/automobile/compressor/kind_1/

6.1.2. ábra. Dugattyús működtetésű kompresszor-ferde tárcsa

Forrás: https://valeo.prowly.com/59594-the-heart-of-the-air-conditioning-system

6.1.3 ábra. Dugattyús működtetésű kompresszor – bolygó tárcsás kialakítás

Forrás: Delphi Automotive Illustration

A dugattyúk különböző módon a ferde tárcsához, vagy bolygó tárcsához vannak rögzítve úgy, hogy a meghajtó felülettel változó szöget tudjanak bezárni. Így végeznek a főtengellyel párhuzamos mozgást a főtengely, vagy meghajtó tengely forgása közben, ezzel kialakítva a szükséges nyomáskülönbséget lényegesen kisebb helyigénnyel, mint hagyományos társaik. A kompresszorok belsejében dugattyús kompresszor esetében önműködő lapszelepeket találunk, melyek egy, illetve két sorban helyezkednek el. Bolygó tárcsás kivitelű dugattyús kompresszor esetében a szeleplap egy oldalon helyezkedik el a dugattyúk előtt, míg ferde tárcsás kivitel esetében a dugattyú kétoldalas és egy időben két lapszelepet működtet. Egyik oldalán szívó ütemben, még másik oldalán sűrítő ütemben. Több szeleplappal szerelt kompresszorok esetében azonos tereket (szívó, nyomó) a kompresszor testen belül összevezetik, így a dugattyúk által végzett munka teljesítménye összeadódik. Járásuk kiegyensúlyozott, rezonanciamentes. A dugattyúk száma lehet 3, 5 akár 7 darab is.

A járművek klíma berendezésében leggyakrabban előforduló kompresszor típus. Két fő fajtáját különböztetjük meg alapvetően.

a.) fix szállító teljesítményű

Fix szállító teljesítményű kompresszor esetén minden esetben mágneskuplung található a kompresszoron, mellyel a szabadon futás és az üzemelés közt választhatunk. A vezérlés hűtési igény esetén zárja a tengelykapcsolót és a kompresszor üzemel. Az elvárt hőmérséklet elérésekor old a kuplung, ezzel szabályozva a hőmérsékletet. A szabályozás viszonylag durva, viszont a kompresszor szerkezetileg egyszerű, ezért a meghibásodás rendkívül ritka. Ilyen kompresszor alkalmazása esetén minden esetben megtalálható az elpárologtatóban a fagyvédő. Általánosan igaz azonban, hogy a rendszert nyomáskapcsoló(k), esetleg nyomás távadó(k) védi(k). A védelmi elemek szintén a kuplung működését gátolják közvetve vagy közvetlenül, így védve meg a rendszert a károsodástól.  Alkalmazásunk jellemzően munka és erőgépekben, mezőgazdasági gépekben, valamint nagy futásteljesítményű tehergépjárművek, nyerges vontatók esetében jellemző.

b.) változó szállító teljesítményű

Változó szállító teljesítményű dugattyús kompresszor esetében a szabályzási rendszer a ferde tárcsa vagy bolygó tárcsa dőlésszögét szabályozza, így változtatva meg a kompresszor lökettérfogatát és a szállított hűtőközeg mennyiségét, ezáltal a kompresszor teljesítményét. A kompresszorok teljesítményének szabályozása azért vált szükségszerűvé, mert eltérő fordulatszámon más-más teljesítménnyel dolgoznak. A változó teljesítmény hatására és a változó közlekedési körülmények hatására az esetlegesen fellépő egyéb meghibásodások, előforduló közlekedési szituációk hatására a kompresszor fix teljesítmény esetén előnytelen működést eredményezhetne. Túlságosan gyakran kapcsolna ki-be a kuplung, ami korai meghibásodáshoz vezetne. Ezen felül a szabályzás természetesen növeli a komfortot, lényegesen egyenletesebb és pontosabb működést biztosít a hűtőkör számára, megakadályozva a lengéseket a rendszerben. A szabályozás módja lehet mechanikus és elektronikus.  Mechanikusan szabályozott kompresszor esetében a szeleplap közdarabba, vagy a kompresszortestbe épített nyomásszabályzó végezi a vezérlést. A hűtőkör legalacsonyabb szívó oldali nyomását állítja be, erre szabályoz. Beállítva az elpárologtatóban az elpárolgási nyomást és a rendszerben előfordulható legalacsonyabb hőmérsékletet. Elektronikus szabályozás esetén elektronikus szabályzó szelep kerül beépítésre a kompresszortestbe. Ilyen esetekben kizárólag vezérlőelektronika segítségével oldható meg a kompresszorteljesítmény szabályzása. Jellemzően a gépjármű motorvezérlője végzi ezt a feladatot. A motorvezérlőbe befutó jelek alapján. Nem csak a komfort lehet a cél, hanem a gépjármű egyéb meghibásodásának megelőzése, mint például: magas vízhőmérséklet túl magas külső hőmérséklet, vész gyorsítás vagy más egyéb motorikus meghibásodás esetén a motorvezérlő tiltja a kompresszort, lecsökkenti szállító teljesítményét csökkentve ezzel a kondenzátor terhelését, mely csökkenti a gépjármű motorjának terheltségét. Az ilyen szabályozással működő kompresszorok esetében a kompresszor működésének ellenőrzése kizárólag szoftveres módon lehetséges. A járműdiagnosztikai eszköz segítségével ellenőrizhető a motorvezérlő által kiadott referencia áram, amely a kompresszor elvárt teljesítményéhez tartozó százalékos kitöltést határozza meg. Ellenőrizni kell, hogy ehhez képest a kompresszor vezérlőszelep milyen tényleges áramfelvételt mutat. Amennyiben ez megegyezik, akkor a kompresszor vélhetően szabályzás tekintetében jól működik, ha a hűtési teljesítmény mégsem elégséges, nagy valószínűség szerint a kompresszor mechanikusan hibásodott meg. A referencia áramon kívül rendelkezésünkre áll még a nyomaték adat is, mely Nm-ben méri a kompresszor meghajtásához szükséges forgatónyomatékot. A nyomaték mellet esetenként a fordulatszám is ellenőrizhető. Amennyiben nulla értéket mutat üzemelő gépjárműmotor esetén, akkor a kompresszor hajtáslánca mechanikusan sérült.