Az alapvető hűtőkörben természetesen nincs eltérés a már megszokott rendszerekhez képest, inkább az alkalmazott részegységek és az összeépítés módja lehet eltérő.

Fontos megemlíteni, hogy a vasúti klímaberendezések döntő többsége hermetikusan zárt hűtőkörrel rendelkezik. Ez alatt egy olyan zárt rendszert értünk, amelyben a vonatkozó jogszabály[4] definíciója szerint ”minden hűtőközeget tartalmazó rész szorosan záródóra készült hegesztés, forrasztás, vagy hasonló állandó összeköttetés révén, amely magában foglalhat zárósapkás szelepeket és zárósapkás nyílásokat, amelyek lehetővé teszik a megfelelő javítást és visszanyerést, és amelyek 3 gramm/év-nél alacsonyabb tesztelt szivárgási értékkel rendelkeznek a megengedett maximális nyomás legalább egynegyedénél”.

Két fő kialakítási irányelv van a kötöttpályás alkalmazásoknál:

1.       Alulra, alvázra szerelt kivitel

2.       Tetőre szerelt kivitel

Mindkét megoldásnál rengeteg „ellene” és „mellette” érv sorolható fel, még szakmai körökön belül sincs abban teljes egyetértés, melyik rendszer a gazdaságosabb. Ez alatt nem csak az üzemeltetést értjük, hanem a fejlesztési-, gyártási- beépítési, karbantartási-, javítási- és a gazdaságos üzemeltetési költségek együttesét.

Korszerű, alacsonypadlós motorvonatoknál például szinte kizárólag tetőre szerelt légkondicionáló készülékeket használnak, mivel az alváz alatt az alacsonypadlós kialakításból eredően nem áll rendelkezésre elegendő hely a beépítésre.

Személykocsik esetében már más a helyzet, itt korábban kizárólag alvázra szerelt berendezések voltak elterjedtek, napjainkban azonban egyre gyakrabban találkozhatunk itt is tetőre szerelt készülékekkel.

Természetesen mindkét elrendezésnél a részegységek kialakítását, a teljes hűtőkör fizikai megvalósítását nagyban befolyásolja az adott járműnél rendelkezésre álló hely.

A legtöbb gyártó esetében kötöttpályás termékskála úgy alakul ki, hogy az egyedi projektre kifejlesztett készülékből igyekeznek egy „univerzális”, a későbbiekben többféle felhasználásra is alkalmas berendezést létrehozni, mely kisebb módosításokkal más projektek esetében is alkalmazható.

Ennek oka természetesen az igen magas fejlesztési- és tesztelési költség (korábban felsorolt jóváhagyások megfelelőségek megszerzése), ami néhány darabos széria esetében nem hárítható át teljes mértékben a vevőre.

A leírtakból jól látható, hogy a kötöttpályás járművek esetében alkalmazott készülékek előállítása igen költséges, más mobil hűtéstechnikai rendszerekkel összevetve beszerzési áruk azok többszöröse.