Ezekkel a berendezésekkel a frissvíz szükséglet nagymértékben csökkenthető. Egy rövid bemutatás erejéig foglalkozunk két jellegzetes képviselőjükkel, a hűtőtoronnyal és az úgynevezett evaporatív kondenzátorral.

Hűtőtorony

3.3.8. ábra. Szívott kivitelű hűtőtorony

A hűtőtorony házának tetején egy ventilátor egy felületnövelő betéten szívja át a ház alsó részén belépő levegőt. Ugyanezen a betéten ellenáramban halad át a vízelosztó által terített melegvíz. A levegő és a víz érintkezése során a levegő nedvességtartalma megnő, a víz pedig lehűlve összegyűlik egy vízgyűjtő tálcában, innen vezethető a vízhűtésű kondenzátorba. A ventilátor előtt egy cseppleválasztó, a ház alján egy pótvíz bevezető szelep, a vízelvezetésnél pedig egy szűrő van beépítve, ami visszatartja a szennyeződéseket.

Hűtőtorony telepítésekor oda kell figyelni a friss légáram és a kellő méretű szabad tér biztosítására. Általában nyitott vízkörnél alkalmazzák, ezért gondoskodni kell a megfelelő vízkezelésről is, az algásodás, a vízkövesedés és a korrózió elkerülése érdekében. Amennyiben télen is üzemel, akkor a fagyvédelem is megoldandó feladat.

Evaporatív kondenzátor

A vízhűtésű kondenzátor és a hűtőtorony egyesítése. Felépítése hasonló a hűtőtoronyéhoz, de benne a felületnövelő betét helyett csőregisztert találunk, melyben a túlhevített gőzállapotú hűtőközeg kondenzálódik. A ventilátor a beszívórácson áthaladó levegőt átnyomja a kondenzátoron, ahol az hőt és nedvességet vesz fel. A kompresszorból érkező túlhevített gőz a csőkígyókon halad keresztül; a kondenzátum a kilépőcsonkon át távozik. A víztálcából szivattyú szállítja a vizet a vízelosztóhoz. A pótvíz bevezetéséről úszós szintszabályozó, a túltöltés elleni védelemről a túlfolyó gondoskodik.

Telepítésénél hasonló dolgokra kell odafigyelni, mint a hűtőtoronynál, azzal az eltéréssel, hogy télen víztelenítve léghűtésű kondenzátorként működtethető, ezt nevezzük száraz üzemmódnak. Általában nagyteljesítményű ipari hűtőknél alkalmazzák.