Ezeket az elpárologtatókat a hűtőközegoldali hőátadó felület folyadék fázisú hűtőközeggel való jó ellátottsága jellemzi. A hőátadás a hűtőközeg felé intenzívebb, mint a száraz rendszerű elpárologtatóknál, mivel a belső fal teljes felülete érintkezik a folyadékkal. Az elpárologtatóban a hűtőközeg szintjének szabályozását úszószelep végzi. Az elárasztott rendszerű elpárologtatóknak két típusát különböztetjük meg: az egyikben részleges elpárolgás történik, a másikban nagyterű forrást valósítunk meg. A részleges elpárolgással működő elpárologtatónál a nyomáscsökkenés (fojtás) után a nedves gőzből a gőzfázis közvetlenül a kompresszorba kerül, a folyadékfázisú hűtőközeg az elpárologtatóba lép be és nedves gőzként távozik. Így a hűtőközeg oldali átlagos hőátadási tényező szempontjából kedvezőbb érték érhető el, mint a száraz rendszerűeknél.

A 3.2.3. és 3.2.4. ábra levegő, illetve folyadék állapotú hűtött közeg szerinti kialakítású elpárologtató sematikus vázlatát szemlélteti.

3.2.3. ábra. Elárasztott rendszerű elpárologtató levegő hőforrás esetén

3.2.4. ábra. Elárasztott rendszerű elpárologtató folyadék hőforrás esetén

A nagyterű forrást megvalósító elpárologtatóknál a hűtött közeg a csövekben áramlik, a csövek és a köpeny között pedig a folyadék fázisú hűtőközeg helyezkedik el. Hőbevezetés hatására a csövek felületén gőz képződik, és azonnal távozik is, helyére folyadék fázisú közeg lép. Ez biztosítja a megfelelő nedvesítést és ezzel együtt a jó hőátadási tényezőt is.

Az elárasztott rendszerű elpárologtatóknak előnyös a felület-kihasználása, jó a hőátadási tényezője. Hátrányuk viszont a nagy hűtőközegtöltet, valamint működésükből következően problémát jelent az olajvisszavezetés. Alkalmazási területük ezért jellemzően a szakfelügyelet mellett üzemelő ipari hűtőberendezések és a hőszivattyúk.