Mint láthattuk, a hűtőberendezések széles típusválasztéka áll rendelkezésünkre, nem is beszélve a gyártó cégek által kínált számtalan modellről. Ám egyáltalán nem könnyű eldönteni, hogy egy adott hűtési feladat ellátására melyik kompresszor a legalkalmasabb. Végig kell gondolni a hűtés célját, ki kell választani a legmegfelelőbb hűtőközeget és ismerni kell a berendezés következő jellemzőit:

·         maximális elpárologtató-teljesítmény

·         elpárolgási hőmérséklet

·         az elpárologtatóban keletkező túlhevítés

·         az elpárologtató és a kondenzátor közötti nyomáscsökkenés és túlhevülés

·         kondenzációs hőmérséklet a maximális hűtőteljesítménynél

·         a kompresszor és a kondenzátor közötti nyomáscsökkenés

·         az utóhűtés mértéke

A környezettudatosság szempontjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint félhermetikus vagy hermetikus kivitelű kompresszort kell választani. Kivételt jelentenek azok az esetek, ahol a nagy gépméret, a hűtőközeg fajtája vagy a hajtás módja nyitott kompresszor alkalmazását teszi indokolttá. Ha az alaptípust meghatároztuk, a konkrét gép kiválasztásához tudnunk kell még az elpárolgási és a kondenzációs hőmérsékletek üzemi határértékeit, a szabályozás lehetséges módjait is, és természetesen a helyigényt is össze kell vetni a lehetőségekkel.

Nyitott kompresszorok kiválasztása

A gépméret és a hajtóteljesítmény meghatározására két lehetőség kínálkozik: számításokkal vagy a gyártó katalógusainak adataival tudunk dolgozni.

A számításokkal kapott adatok esetében különös figyelmet érdemel, hogy a számított értékek nem érik-e el az alkalmazhatóság határait:

·         a szilárdsági szempontból megengedett legnagyobb üzemi nyomást

·         a tengelytömítés és a csapágyazás szempontjából megengedett legnagyobb szívóoldali üzemi nyomást

·         a csapágyazás és a hajtómű szilárdsági szempontjából megengedett legnagyobb nyomáskülönbséget a szívó- és a nyomóoldal között

·         a kenés szempontjából megengedett legnagyobb kompresszió véghőmérsékletet

·         A katalógusadatok esetében pedig fontos, hogy a hűtőteljesítményt pontosítani kell a tényleges berendezés követelményeinek megfelelően.

A kompresszort az adatok ismeretében a következő módon választjuk:

Meghatározzuk a hűtőteljesítményt utóhűtés nélküli, a katalógus szerinti szívócsonk-hőmérséklettel működő üzemre. Ha a tényleges szívócsonk-hőmérséklet nem egyezik meg a katalógusban szereplő adattal, korrigáljuk a hűtőteljesítményt. Figyelembe kell venni azt is, hogy az üzemi szívócsonk-hőmérséklet a szállítási fokot is befolyásolja. Végül az ezek alapján számolt bruttó elpárologtató hűtőteljesítményt összevetjük a célkitűzéssel és az alkalmazhatóság korlátaival.

Hermetikus és félhermetikus kompresszorok kiválasztása

Ezeknél a gépeknél a számítási módszer nehézkes és nem kellőképpen pontos, így itt a katalógusadatokra hagyatkozunk, még a szívócsonk-hőmérséklettel kapcsolatos korrekciók esetében is. Még az előbb ismertetett kiválasztási módhoz képest is jelentős az alkalmazhatóság korlátaival való összevetés, különösen a betétmotor teljesítménye, a maximálisan megengedett kompresszió véghőmérséklet és a motorhűtés megfelelősége szempontjából.