Bár a korábbi csoportosításnál négy különböző kompresszortípust is az alternáló dugattyús kompresszorok közé soroltunk, a gyakorlati életben csak egy van, ami igazán elterjedt: a merülődugattyús kompresszor, ezzel foglalkozunk részletesebben.

A legelterjedtebben alkalmazott kompresszor típusa. A kompresszor hengerében a két holtpont között váltakozva mozgó dugattyú (3.1 1. ábra) ideális esetben a henger (V_h=V_L=V) lökettérfogatával azonos térfogatú (p_sz=p_o elpárolgási nyomású) hűtőközeget szív be a hengerbe. A dugattyú a (f.h.p.) felső holtpont felé haladva izentropikusan a (p_ny=p_c kondenzációs) nyomásra komprimálja a hűtőközeget, majd ezen a nyomáson teljes mennyiségében kitolja a hengerből.

 Indikátor diagram p_sz, p_ny – elméleti és valóságos kompresszió

A kompresszorban végbemenő valóságos folyamat eltér az ideálistól, ahogy azt a 3.1.4. ábra is mutatja.

3.1.4. ábra. A kompresszorban végbemenő valóságos folyamat

1.) A kitolás ütem végén a V_o károstér tartalma nem kerül kitolásra. A szívólöket kezdeténél először a káros térben található maradék gőz expandál, amíg el nem éri a szívóoldali nyomását és az alá nem csökken, majd a szívószelep nyitása révén megkezdődik a szívási folyamat. A V_k tényleges szállított térfogat, ezért, valamint a meleg hengerfalaknak a hideg beszívott gázra való hatása és a dugattyú és a henger közti tömörtelenségek miatt λ szállítási fokkal kisebb, mint a V_geo geometriai szállított térfogat.

Az alternáló dugattyús kompresszor V_geo elméleti szállítóteljesítménye:

Ahol:      Z [m]    a hengerek száma              

                 d [m]     a hengerek belső átmérője               

                L             a dugattyú lökete               

                n [1/min]               a fordulatszám                   

2.) Áramlási ellenállások jönnek létre mind a beszívás és a kitolás során. A szívó- és nyomó csatornákban, az (nyomáskülönbség hatására) automatikusan működő szívó- és a nyomószelepeken keletkező nyomásveszteségek a szelepek és a gőztömeg gyorsításához szükséges többletmunka következtében a hengerben kialakuló szívás alatti nyomás közepes értéke ∆p_sz-szel alacsonyabb, a kitolás alatt ∆p_ny-nyel magasabb a szívó-, illetve a nyomócsonkban levőnél.