Hűtőközegek jelölése

Teljesen természetes, hogy a hűtőközegek bonyolult kémiai elnevezése vagy képlete helyett egyszerűbb megnevezést kerestek nekik, ahogy az is, hogy ezeket a megnevezéseket nemzetközi szinten egységesíteni igyekeztek (bár jelenleg a hűtőközeg fajták jelölésénél mind az angol, mind a német megnevezés rövidítése közismert.)

Először is térjünk vissza a jogi szabályozás kapcsán sokat emlegetett halogénezett szénhidrogénekre, melyek összetételük alapján több csoportra oszthatók, és az egyes csoportok külön jelölést kaptak!

A szénhidrogének jelölése angolban HC, németben pedig KW. Amennyiben a szénhidrogén klórozott vagy fluorozott, a jelölés kiegészül: CFC, illetve FCKW lesz belőle. A halogénezés lehet részleges, ebben az esetben HCFC, németül HFCKW a megnevezés rövidítése. A klórmentes szénhidrogének jele megrövidül: HFC az angol, HFKW a német megnevezés alapján.

Az egyes hűtőközegek jelölésének egységesítését a Nemzetközi Szabványügyi Testület indítványozta. Ez alapján minden hűtőközeg egy R betűvel és egy számmal jelölendő. Az R a hűtőközeg szó angol megfelelőjéből származik, a számot pedig a kémiai összetételből vezetik le. A keverékek jelölése 400-tól (zeotrop blendek), illetve 500-tól (azeotrop blendek) kezdődik, míg a természetes hűtőközegek közül a szervetlen vegyületek a 700-asok, a szervesek pedig tetszőleges számozást kapnak.

Mivel a hűtőközegeknek nemcsak a számozása ilyen sokféle, hanem a tulajdonságaik is, ezért a kiválasztásuknál, illetve egymással való helyettesítésüknél számtalan jellemzőt kell figyelembe venni. Az anyagjellemzők, melyek az adott hűtőközeg gyakorlati felhasználhatóságát befolyásolják, lehetnek termodinamikai jellemzők (nyomás, hőmérséklet, fajtérfogat, párolgási hő, kompresszió véghőmérséklet, fajlagos hőelvonás, hűtőteljesítmény és hűtőközegforgalom, elméleti kompresszor fajlagos lökettérfogat, elméleti fajlagos teljesítményfelvétel). A fizikai jellemzők közül szükséges figyelmet szentelni a szagnak, szivárgásra való hajlamnak, az olajjal való keveredésnek, illetve oldódásnak, valamint a víz- és inertgáz-tartalomnak. A kémiai és fiziológiai tulajdonságok közül a stabilitás, reakcióképesség, éghetőség és gyúlékonyság bír jelentőséggel, melyek mellett a mérgező és izgató hatás jelentős.

Mindezeket a jellemzőket a hűtőközegeket gyártó cégek táblázatokba és diagramokba foglalva rendelkezésre bocsátják.