Ebben a részben kitérünk ezen beavatkozások okaira, következményeire.

Milyen tevékenységekből keletkezik hulladék?

A. Javítás, karbantartás. A tevékenység végzésénél egyéb hulladékok keletkeznek: lefejtett kompresszorolaj, lefejtett hűtőközeg, használt hűtőberendezés, használt szűrők, olajos rongy, festékes göngyöleg, különböző aeroszol göngyöleg, különböző tisztítószer göngyöleg.

B. Berendezés átállítása. Az Európai Uniós szabályzások hatásaként egyre inkább fókuszba kerülnek azok a megoldások, amelyek előtérbe helyezik a fenntarthatóságot, a szénlábnyom-csökkentést és az enrgiahatékonyságot. A működő berendezések esetében is egyre inkább preferálják azokat a megoldásokat, amelyekkel a meglévő rendszerek tovább üzemeltethetőek egy alacsonyabb GWP-jű (Global Warming Potential - a GWP érték megmutatja, mennyire járul hozzá egy vegyi anyag a globális felmelegedéshez, hányszoros a hatása a CO2 molekulához képest) és kedvezőbb környezeti hatást kifejtő anyag használatával. Gondoljunk csak az elmúlt időszakban végrehajtott az R-22 hűtőközeg betiltására és az R-22 különböző kiváltó hűtőközegeire (pl.: R-417-A, R-422A, R-422D, R-427 stb.). Az 517/2014/EU rendelet tiltásainak köszönhetően egyre több hűtőközeg estében merül fel az igény a retrofitálásra (a meglévő berendezések átállítása új hűtőközegekre). A leginkább érintett szektor a kereskedelmi hűtés. Ezért napjaink és az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, a 40 tonna CO2 egyenértéket meghaladó R-404a-val működő rendszerek átállítása egy alacsony GWP-jű, a szabályzásoknak megfelelő új hűtőközegre. Pl.: R-407F, R-407H, R-448A, R-449A stb. Az átállítás előtt több dolgot is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy optimális döntést hozzunk. A vizsgálat tárgyát képezi a berendezés műszaki állapota, életkora, a rendszer gáztömörsége, valamint, hogy gazdaságilag megéri-e még üzemeltetni a berendezést. Napjainkban egyre nagyobb fókusz irányul a természetes hűtőközegekre és az alacsony GWP-jű hűtőközegekre (részlegesen fluorozott olefin (angolul: hydrofluoroolefin) - HFO). Ilyen anyagok használata esetén, új rendszereket kell telepíteni, mivel nem kompatibilisek a régi rendszerekkel. Ezekben az esetben, a régi berendezések is hulladékká válnak.

C. Berendezés megszüntetése, felszámolása. Ebben az esetben hulladéknak minősül a berendezés, a benne található anyagok (pl.: kompresszor, olaj, csövek stb.). Ezen - veszélyes hulladéknak minősülő - anyagok szakszerű ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges.

D. Hűtőközeg minőségének romlása. Egy jól működő hűtőkörben a hűtőközeg több évig vagy akár több tíz évig hibátlanul üzemel. A gyakorlatban nem ilyen idilli az állapot.

A hűtőközeg minőségi romlását az AHRI 700 szabvány előírásain keresztül mutatjuk be.

a)         Összetétel: a hűtőközeg tisztaságnak min. 99,5 %-nak kell lenni. Keverék hűtőközeg esetén (blendek) az alkotóelemek összetétele minden esetben pontosan meghatározott. A szabványtól eltérő összetétel esetén a hűtőközeg tulajdonsága megváltozik és a berendezés teljesítménye is jelentősen csökken.  A gyakorlatban ez az állapot, keverékek szivárgása esetén állhat elő ott, ahol a két fázis (gőz, folyadék) együtt van jelen. Nincs pontos szabályozás arra vonatkozóan, hogy hány %-os szivárgásnál kell cserélni a keverék hűtőközeget. A szakkönyvek előírásai alapján szivárgás esetén, teljes hűtőközegcsere javasolt. Ez a valóságban nehezen kivitelezhető, mert a hűtőközegcsere és a lefejtett hulladék-kezelés jelentős költséggel is járhat. Ezért minden esetben a javítást végző szakember dönti el, a birtokában lévő információk alapján, hogy a rátöltés vagy a csere mellett dönt. A hűtőközegek összetétel-változással járó problémára példaként említhetjük, az R-407F, illetve az R-407C hűtőközeget, mely ugyanazon három összetevőből áll, de a %-os összetételük különböző. Ezek alapján felhasználási területük is eltérő. Az R-407F hűtőközeget normál és mélyhűtő-tartományban, míg az R-407C hűtőközeget klímatartományban használják.

b)         Víztartalom: a hűtőközeg víztartalma maximum 10 ppm lehet. A magasabb víztartalom jelenléte és a magas kompresszió véghőmérséklet együttes hatásaként a hűtőközeg bomlik. A bomlásból keletkező szabad fluor atomok a vízzel reakcióba lépve, hidrogén-fluorid (HF) savat alkotnak. A keletkező sav jelenléte a kompresszor leégéséhez is vezethet. (A sav oldja a motorvédő zománcot/lakkot.) Továbbá erősen toxikus a HF maró hatása miatt, ezt szivárgáskor is figyelembe kell venni. 

c)         Savtartalom: a hűtőközeg savtartalma maximum 1 ppm lehet. A magasabb savtartalom korróziót és kompresszor leégést okozhat.

d)         Nem kondenzálódó gázok (nitrogén, levegő): a hűtőközeg nem kondenzálódó gáztartalma maximum 1,5% lehet. Amennyiben az érték ennél magasabb, a kondenzációs nyomás növekszik, és vele együtt nő a kompresszió véghőmérséklete, ami a hűtőközeg bomlását idézheti elő. Túl nagy mennyiségű nem kondenzálódó gázmaradvány esetén a rendszer leállásához vezethet.

A fentiekből jól látható, hogy a rendszerben milyen fontos, hogy a hűtőközeg minősége megfeleljen a szabványban előírtaknak. Ellenkező esetben, nem visszafordítható folyamatok bekövetkezése, a berendezés nem megfelelő működése, és garanciális problémák várhatóak.

A fent felsorolt összes tevékenységek végzéséből veszélyes hulladék keletkezik!