A továbbiakban az üzemeltetés néhány lényeges kérdését emeljük ki, megkülönböztetve a felügyelet nélküli, az időszakos és az állandó felügyeletet igénylő rendszereket (bár ez utóbbi ma már elég ritka).

Az automatikus hűtőrendszereknél csak a nem megfelelő működés esetén kell beavatkozni, ehhez az üzemeltető szakember segítségét veszi igénybe. A legkorszerűbb megoldás az elektronikus felügyeleti rendszer, ahol az üzemi adatok folyamatos naplózása történik, a hibák észlelése is automatikus, és lehetőség van a távellenőrzésre, sőt az üzemi paraméterek távmódosítására is.

Ha egy berendezés időszakos ellenőrzést igényel, akkor az annak az üzemeltető feladata, aki erre rendszerint betanított személyzetet vesz igénybe. Az ő dolguk a berendezés ki- és bekapcsolása, valamint egyes berendezéselemek alkalmankénti ellenőrzése és az észrevételek naplózása. A hibajavítás ebben az esetben is szakképzett személy, képesített vállalkozás feladata.

Állandó felügyelet mellett általában egyes ipari méretű hűtőberendezések üzemelnek. Ilyen helyeken a felügyeletet ellátó személyzetnek hűtőgépkezelői szakvizsgával kell rendelkeznie, továbbá a működtetés, valamint a tervszerű ellenőrzés mellett a hibajavítás feladatát is meg kell oldania.

Bizonyos esetekben az üzemeltetés a hűtőközeg cseréjét is magába foglalja, hiszen előfordulhat, hogy a jól működő hűtőberendezéshez a hűtőközeg már nem beszerezhető vagy tiltó listára került. Az átállításnak két módszere létezik. Az úgynevezett drop-in eljárásnál az új, környezetbarát hűtőközeget egyszerűen, jelentősebb átalakítás nélkül be lehet tölteni a régi helyére. A másik módszer a retrofit eljárás, mely esetében egyes alkatrészek cseréjére szükség lehet és az eljárás többszöri olajcserét is igényel. 

Álljunk itt még néhány gondolat erejéig és tekintsük át a javítás és a karbantartás menetét, elsősorban a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével!

A szakszerű javítás a következő tennivalók elvégzését jelenti:

-          A hűtőközeg teljes lefejtése a berendezésből vagy annak javítandó szakaszából.

-          Ezután a berendezést száraz nitrogénnel túlnyomásra kell tölteni. Amennyiben egyes csatlakozásokat nem lehet azonnal visszaszerelni, azokat le kell dugózni.

-          Bontás esetén el kell végezni azokat az átalakításokat, melyek biztosítják a tartós gáztömörséget és új nedvességszűrőt kell beszerelni.

-          A javítás utáni üzembe helyezésnél kiemelt figyelmet kell szentelni a szivárgásvizsgálatnak.

Minden hűtő- és klímaberendezés karbantartás köteles. Ez nem csupán a hosszú távú zavartalan működés miatt fontos, hanem a klímavédelem miatt is. Minden hűtőberendezésen a kezelési kézikönyv szerinti megelőző karbantartást kell végezni a vonatkozó szabványban (MSZ EN  378) előírtak szerint. E karbantartások gyakorisága függ a berendezés típusától, méretétől, minőségétől, korától, használatától stb. A szabvány az üzemeltetőt jelöli ki a rendszeres ellenőrzés és karbantartás felelősének, és pontosan meghatározza a karbantartás célját és mibenlétét.