Ez egy összetett folyamat és a rendszer irányába való
elvárások pontos ismeretét igényli. Tisztában kell lenni a kültéri egységek adottságaival,
a rá csatlakozó beltéri egységek típusával, mennyiségével és a felhasználói
igényekkel egyaránt.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy előfordulhat-e olyan üzemállapot, mikor
hűtési és fűtési igény egy időben jelentkezik egy rendszeren (7.41. ábra).
Ez adódhat az épület tájolásából és hőtechnikai jellemzőiből (pl. nagy üveg
felületek napos oldalon), a helyiségek különböző funkcióiból (pl. szerver
terem, iroda, közlekedő stb.) és a beltérik típusaiból is (pl. használati
melegvizet előállító egység). Ilyen összetett igényekre több gyártónak van már
megoldása, ahol különböző hővisszanyerési megoldásoknak köszönhetően egyetlen
kültéri egységgel kiszolgálható a többféle igény az épületen belül, sőt a
hűtött terekből elvont hő hasznosítható a fűtési üzemben dolgozó egységeknél.
Ez jelentősen javíthatja a hatékonyság mutatókat.
Szintén fontos kérdés, hogy a VRF/VRV rendszer kizárólagos hőforrásként
üzemel-e egy épületben. Amennyiben minden fűtési igényt egyedül a
hőszivattyúkkal szeretnénk ellátni, úgy kell méreteznünk a rendszerünket, hogy még
a legalacsonyabb környezeti hőmérséklet mellet is képes legyen a megfelelő
fűtési igény kiszolgálására, mert a legnagyobb teljesítményigényünk akkor lesz,
amikor a környezeti hőmérséklet a legkedvezőtlenebb a berendezés számára.
Szerencsére ma már több gyártó is akár -25°C környezeti hőmérsékletig pontos
teljesítmény adatokkal tud szolgálni, és a kültéri egységek nagy biztonsággal
üzemeltethetők ilyen időben is.
A fűtési üzem másik sarkalatos kérdése a kültéri egységek
jégtelenítése. Ez elsősorban átmeneti időjárási viszonyokra jellemző, amikor a
környezeti hőmérséklet még nincs fagypont alatt, viszont a relatív páratartalom
magas, így a 0°C alatti hőcserélőkön ez a nedvesség lecsapódik és megfagy.
Jelentős mennyiségű jég tud ilyenkor a gépen felhalmozódni, amit bizonyos
időközönként el kell távolítania, ez idő alatt azonban egyáltalán nem, vagy
csak részben tud fűtési teljesítményt biztosítani a beltérik felé. Ez speciális
kültéri egységekkel, vagy több kisebb teljesítményű berendezés összekötésével
kiküszöbölhető, ekkor ugyanis a leolvasztási ciklusokat úgy lehet ütemezni,
hogy mindig csak egy gép essen ki az üzemből. Olyan gyártó is van, aki
úgynevezett hő akkumulátort helyez a kültéri egységbe, ami hőforrásként szolgál
a jégtelenítés alatt, majd a ciklus végeztével „újratöltődik”.
