Általában a hűtési feladat tervezésénél a legfontosabb kérdés, amit a Tervezőnek a megrendelővel egyeztetnie és dokumentálnia kell a kiindulási adatok pontosítása, rögzítése az utólagos viták elkerülése érdekében, mivel a kiindulási adatok alapján lehet dönteni az alkalmazható hűtőközegről, a körfolyamatról, az azt megvalósító berendezés kialakításáról; közvetlen vagy közvetett elpárologtatás, esetleg tárolós rendszer alkalmazásának indokoltságáról. Fontos, hogy a döntést műszaki és gazdasági vizsgálat előzze meg.

A műszaki vizsgálat során meg kell állapítani, hogy milyen megoldások jöhetnek számításba, figyelembe véve az egyes megoldások alkalmazhatóságának műszaki és biztonsági, valamint a környezetvédelmi előírásokban rögzített korlátait. A műszakilag reális változatokon belül meg kell határozni a szükséges berendezési elemek fő műszaki jellemzőit, maximális teljesítményfelvételét, valamint a járulékos költségek szempontjából lényegesebb műszaki, üzemeltetési jellemzőket.

A hűtési feladat meghatározásához kiindulási adatokra van szükség, így a következőkben foglalhatók össze a feladatot meghatározó adatok:

-          a szükséges hűtőteljesítmény, vagy más szóval a hűtési igény és annak időbeni alakulása Q_oi (τ);

-          a hűtendő közeg fajtája, (t_h) hőmérséklete, (m_h) tömegárama, ezek időbeli alakulása. A hőmérséklettartás pontosságával szemben támasztott igények, a közeg speciális tulajdonságai;

-          a rendelkezésre álló természetes közeg (t_a) hőmérséklete, mennyisége, azok időbeni alakulása (τ); meteorológiai adatok, ill. a minősége is (levegő, víz, vagy mindkettő);

-          a berendezés működtetéséhez rendelkezésre álló energiafajták, azok jellemző paraméterei, esetleges korlátozó megkötések, amely általában a villamos energia;

-          a berendezés felállításának és üzemeltetésének körülményei, telepítés lehetőségei;

-          egyéb különleges körülmények.