Az egyik pillérnek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) tekinthető. Az Éhvt. meghatározza a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatók kötelezettségeit, amely többek között magában foglalja a Hatóság által működtetett Adatbázisba való regisztrációt, továbbá adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az éves klímavédelmi felügyeleti díjfizetési kötelezettséget is. Az Éhvt. részletezi a hatásköri szabályokat is. Többek között rendelkezik arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a klímavédelemért felelős hatóság elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. Az Éhvt. szerint a Hatóság által vezetett Adatbázis – a törvényben felsorolt adatok tekintetében – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, ezért az adatokban bekövetkezett változást az Adatbázisban szereplők kötelesek a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni.   

A szabályozás másik fontos pillére a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), mely meghatározza a regisztrációra kötelezettek körét. A 4. melléklet 1. és 2. pontja tartalmazza a vállalkozások és természetes személyek azon tevékenységi köreit, illetve személyképesítési kategóriáit, melyek esetében a tevékenység megkezdését megelőző 8 napon belül kell kezdeményezni a regisztrációt a Klímagáz adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis). Ez a jogszabály rendelkezik – egyebek mellett – a fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó alkalmazások és rendszerek szivárgásvizsgálatáról, az alkalmazások üzemeltetőinek felelősségéről, a kötelezettségek megszegése esetén kiszabható klímavédelmi bírságról és egyéb jogkövetkezményekről, továbbá részletesen meghatározza az egyes vállalkozásképesítési kategóriák jogosultságait.

A harmadik pillért a jogi szabályozásban a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról szóló 60/2016. (XII. 28.) NFM rendelet jelenti, mely meghatározza a természetes személyek képzésének feltételeit, rendelkezéseket tartalmaz a vállalkozások képesítéséről, továbbá előírja, hogy a Hatóság gondoskodik a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató, folytatni kívánó természetes személyek képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatainak ellátásáról.

Az uniós és hazai jogszabályok szerint kizárólag képesített vállalkozás végezhet klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet, míg ugyanerre természetes személy kizárólag képesített vállalkozás alkalmazottjaként jogosult. Említést érdemel, hogy az egyéni vállalkozó is vállalkozásnak tekintendő.