A keverékek „Blendek” két fajtája: „Azeotrop” és „Zeotrop” blendek.   Az „Azeotrop” keverékek, amelyeknek a nemzetközi jele 5-ös számmal kezdődik, nagyon fontos jellemzője, hogy az egyensúlyi feltételek mellett (nyugalmi állapotban) az összetételi tömegarányuk mindkét (folyadék és gőz) fázisban azonosak. A 7.3. a. ábrán látható C1 és C2 két anyag keveréke egyensúlyi helyzetben, mind a folyadék, mind a gőzfázisban az összetételi tömegarányuk (50%C1+50%C2) azonos. Szivárgás esetén az összetételi tömegaranyuk gőzfázisban azonos marad.

Más a helyzet a „Zeotrop” keverékeknél. A „Zeotrop” keverékeket, amelyeket a 4-es számmal jelölnek, az egyensúlyi feltételeknél megvizsgálva, az derül ki, hogy mind a gőz, mind a folyadék fázisban az összetételi arányuk különbözik, ahogy az a 7. 3. b. ábrán latható; az összetételi tömegarányuk (50%C1+50%C2) –os a folyadék fázisban, de a gőzfázisban pedig különböző; 20% -os a C1 komponensből, és 80% -os a C2-ből. Szivárgás esetén az összetételi tömegaranyuk a gőzfázisban megváltozik.

7.3. ábra. Azeotrop és Zeotrop keverékek

Általában hűtőberendezésből a hűtőközeg gőz állapotban szivárog, így az „azeotrop” keverékkel működő hűtőberendezésnél a hűtőközeg pótlása könnyen; folyadék v. gőz fázisban történik. Az olyan rendszereknél, ahol a hűtőközeg „Zeotrop” keverékből áll és szivárgás történne, akkor a hűtőberendezésben hűtőközeg oldalon a viszonyok másképpen alakulhatnak; a hűtőközeg összetétele a gőzfázisban megváltozik, úgy mondjuk a hűtőközeg „szétesik”, így, a hűtőközeg pótlását más módon kell elvégezni. Általában a hűtőközeg töltetnagyságától függően mérlegelni kell, hogy vagy szabályszerűen lefejtjük és új hűtőközeget töltünk be, vagy lefejtjük a hűtőközeget, és az összetételét megvizsgáljuk, majd a hiányázó komponenst arányosan hozzá kell adni, és újra betölteni a berendezésbe, természetesen miután a szivárgási helyeket megszüntettük.

Például egy edényben „Azeotrop” keveréknél R513A hűtőközeg (56%R1234yf+44% R134a)-ből áll, akár a folyadék akár a gőz fázisban vizsgálva, azonos az összetételi arányuk.  Más a helyzet a „Zeotrop” keverékeknél, amikor az egyensúlyi feltételeknél vizsgáljuk, az derül ki, hogy mind a gőz mind a folyadék fázisban az összetételi arányuk különbözik. Például az R449A hűtőközeg, ami (24% R32+25% R125+ 26% R 134a+25% R1234yf) hűtőközegekből áll. Ez az arány a folyadékfázisban értendő, de a gőz fázisban más az arány. Ez megnehezíti a hűtőközeg pótlását szivárgása esetén.