A különböző csővezetékek ismertetése után ejtsünk néhány szót a csőkötésekről, hiszen hiába vannak jól megválasztva a hűtési rendszerhez szükséges csövek, ha azok illesztése nem megfelelő. A csövek csatlakoztatásának alapvetően két módja van, az oldható és az oldhatatlan kötés. Az oldható kötések sérülés nélkül bonthatók, helyreállíthatók, míg az oldhatatlan kötéseket csak vágással lehet megbontani.

Hűtőközeg-vezetékek csőkötései

Acélból készült hűtőközeg-vezetékeknél általában karimás vagy menetes csőkötést alkalmazunk, melyekhez számtalan csőidomot, szűkítő-bővítő vagy végelzáró csőelemet, csőlírát használhatunk a megfelelő nyomvonal kialakítására. Vörösréz csövek esetében is lehet karimás vagy menetes a csatlakozás, de forrasztással oldhatatlan kötések is kialakíthatók. Ehhez ezüst forraszanyagot kell használni, a lágyforrasztás pedig kerülendő. Újabban kifejlesztett módszer a roppantógyűrűs megoldás, mellyel néhány mozdulattal lehet oldhatatlan kötést kialakítani. A roppantógyűrűs kötés tömör zárást biztosít és nagy a nyomásállósága. További előnye, hogy különböző átmérőjű vezetékek összekapcsolására is alkalmas, valamint, hogy acél-, vörösréz- és alumíniumcsöveknél egyaránt használható, még robbanásveszélyes hűtőközegekkel is. Mindezeknek köszönhetően széleskörűen alkalmazható a hűtéstechnikában. 

Víz és közvetítőközegek csőkötései

Acél csővezetékeknél itt is alkalmazhatók a karimás és a menetes csőkötések, előbbit általában a nagy átmérőjű csövek, az utóbbit pedig a normál és annál vastagabb falú vízvezetékek kötésére használják. A menetes kötések közé tartozik belső menetes karmantyúval megoldott, a hosszmenetes, a közcsavaros és a hollandis csőkötés is. Az oldhatatlan kötések hegesztéssel készülnek. A kisebb berendezéseknél beépített rézcsövek kötése a hűtőközeg-vezetékek csőkötéseivel azonos módon készül, a műanyag csővezetékeknél pedig a más tulajdonságokkal bíró anyag miatt speciális csőkötéseket alkalmaznak.

Fontos tudni, hogy a csővezetékeket beépítés, kötés előtt meg kell tisztítani, még akkor is, ha gyárilag zárósapkával vagy csővégzáró dugóval vannak ellátva. Acélcsövek esetén ez mechanikus tisztítást, belső átmosást és vegyszeres külső tisztítást jelent. Vörösrézcső alkalmazásánál a szemmel is látható elszíneződésekre, nedvességnyomokra kell odafigyelni. A csőben maradt nedvesség eltávolítása hevítéssel és száraz nitrogén átfúvással történik.

Csővezetékek hőszigetelése

A hűtőberendezések hatékony és biztos üzemű működése érdekében egyes vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ilyenek többek között a szívóvezetékek, az előremenő és a visszatérő hűtőközeg- és közvetítőközeg-vezetékek, a leolvasztásnál használt meleggáz- és kondenzátumvezeték. Szigetelésükhöz kis hővezető és vízfelvevő képességű, nagy vízgőzdiffúziós ellenállású, kis sűrűségű, nagy szilárdságú, kémiailag ellenálló, nem éghető hőszigetelő anyagokra van szükség. A hőtechnikában legelterjedtebben a polisztirolt és a poliuretán-habokat használják hőszigetelésre. A hőszigetelést sík szigetelőlemezekkel, poliuretán csőhéjfelekkel, helyszíni poliuretán-habosítással vagy lágy szigetelőcsövekkel lehet megoldani, mindenképpen szivárgásvizsgálat után. 

Csővezetékek kialakításának szempontjai a szivárgások minimalizálása érdekében:

·         A hűtő-körfolyamat minden csővezetéke feleljen meg a vonatkozó szabványoknak. 

·         A vezetékeket a mechanikai károsodásoktól védeni kell.

·         Különböző átmérőjű csöveket csak gyárilag készült átmeneti idomokkal szabad összekapcsolni.

·         A meneteket és a csúszófelületeket meg kell kenni az összekötés előtt.

·         Lehetőség szerint nem oldható kötéseket kell alkalmazni.

·         Szigetelt csővezetékeken az oldható kötések helyét maradandóan meg kell jelölni.

·         A karimás kötéseket előnyben kell részesíteni a peremes, a csavar- vagy sajtolt kötésekkel szemben.

·         Expanziós szelepek csatlakoztatásához tilos peremes kötéseket használni.

·         Felkeményedett anyagú csővezetéken szintén nem ajánlatos.

·         Peremes kötések készítésekor gondoskodni kell a perem helyes méretéről.

·         A peremes szerelvényeket csak 19 mm-nél kisebb külső átmérőjű lágyított csöveknél lehet használni.

·         Csővezeték-kötésekhez lágyforrasztást használni tilos, szerelvények beépítésénél is kerülendő.

·         A csővezetéket alá kell támasztani a méretének és üzemi tömegének megfelelően.

·         A csővezeték nyomvonalát a hőtágulást és a rezgést figyelembe véve kell meghatározni.

·         A csővezetékek körül elegendően nagy teret kell hagyni a karbantartáshoz, a csőkötések ellenőrzéséhez és a szivárgások javításához.